Humor : Szauron udvarában |
Szauron udvarában
Egy szép nap Szauron udvarában. A Fekete Úr trónszékében ül, méltóságteljesen kortyolgat egy pohár vörösbort, a háttérből klasszikus zene hallatszik. Belép egy ork.
Ork: Uram, nem zavarom?
Szauron: Ugyan, dehogy! Gyere be! Mi járatban?
Ork: Hát, izé, van egy kis problémánk.
Szauron: (El van bűvölve a zenétől, csukott szemmel vezényel a dallamokra) Hm?
Ork: Szóval; Uraságod kedvencéről lenne szó.
Szauron: Igen?
Ork: Megint elcsavargott.
Szauron: Tudom, én küldtem el.
Ork: Ön???
Szauron: Tudod, milyen veszélyes másokra nézve! A múlt héten is megtámadott valakit! Valami Szméagolt, vagy kit. A gyerek idegösszeroppanást kapott, azóta skizofrén. A nagyanyja meg engem perel. Egyszerűen elegem volt már belőle! Hmhmhm (dúdolgat)
Ork: (tanácstalanul) Ó.
Szauron: Befűtöttétek a szemet?
Ork: Persze, uram.
Szauron: Jó. Nem akarom, hogy a tüze akár csak egy percre is kialudjon. (töprengve) Olyan impozáns látványt nyújthat messziről! Kár, hogy nem nézhetem meg személyesen.
Ork: Mért nem tesz egy kis sétát, uram? Már vagy ezer éve nem tette ki a lábát Barad-dúrból.
Szauron: Idióta! Azzal elrontanám az egész eddigi tervemet. Mindenki azt hiszi, hogy nem tudok alakot ölteni, és hogy csak a szemem maradt meg. Mit gondolnának, ha egyszer csak kisétálnék a kapun, és végiglátogatnám Középfölde nevezetességeit!?
Ork: (alázatosan) Igaza van, uram, nézze el nekem ostobaságomat.
Szauron: Rendben, rendben, kicsit elragadtattam magam. Fátylat rá.
Ork: De uram, mi lesz Vele?
Szauron: Majd hazajön, ha akar. Tudja az utat, ráadásul (kicsit beképzelten) úgysem bírja ki nélkülem.
Ork: De, engedelmével, minek küldtük ki akkor a Lovasokat?
Szauron: Mert féltem az egészségüket. Amúgy is rájuk fért már egy kis testmozgás! Triatlonozni küldtem őket. Lovaglás Völgyzugolyig, utána úszás, aztán futás hazáig. Jót fog nekik tenni.
Ork: Én meg már azt hittem, hogy azért, hogy hozzák Őt haza.
Szauron: Nem, dehogy! Olyan jó tett egy kis lazítás! (nyújtózik egy nagyot)
Ork: De uram, mi van, ha elfogják, és Ön ellen fordítják?
Szauron: Az én kis drágámat? Ugyan, ne légy nevetséges!
Ork: Van egy nép, a félszerzetek népe, valahol nyugaton, akik immunisak ellene.
Szauron: Most viccelsz.
Ork: Nem. Olvastam egy könyvben. () Ráadásul kémeink azt jelentették, hogy egyikük elfogta Uram kedvencét, és csak a jó ég tudja, mi vele a terve! Talán megkínozza. Vagy megöli! Jaj, azt ne! Szegény!
Szauron: Nagyon szíveden viseled annak a kis nyomoroncnak a sorsát!
Ork: (térdre veti magát) Uram, kérem, hívja őt haza! Ő az udvar kedvence! A kabalánk! A közmorál jelentősen csökkent, mióta nincs velünk! Nagyon hiányzik! Kérem, uram, könyörgöm!
Szauron: (lenézően) Na nem bánom. De téged teszlek felelőssé, ha megint valami csínyt követ el! (füttyent egyet, eltelik két perc, nagy dobogást lehet hallani a lépcsőn, a trónterem ajtaja kivágódik, és megjelenik a Gyűrű, láncon húzva maga után a félholt Frodót.)
Gyűrű: Lih-lih. (körbeugrálja Szauront, csóválná a farkát, de mivel nincs neki, ezért inkább a félholt és fuldokló Frodót;aszta micsoda alliteráció!! - csóválja a lánc végén)
Szauron: Hát merre csavarogtál, Drágám? Jó volt? Látom sikerült sétáltatót szerezned! De az a mithril-póráz, az valami szánalmas!
|