Kard

Boromir kardja pontosan olyan, mint � maga: nagy, sz�les �s er�s. Csakis egy kifejezetten nagy testi er�vel rendelkez�, edzett kar� �s csukl�j� f�rfi, egy tapasztalt harcos lehet k�pes f�lkezes forgat�s�ra.
A penge legnagyobb sz�less�ge h�rom h�velyk. A sz�les v�rcsatorna majdnem a hegyig h�z�dik. A penge mindk�t oldal�t, m�g a hegy melletti r�szeket is �lesre k�sz�r�lt�k, �gy sz�rni �s d�fni �ppen olyan j�l lehet vele, mint v�gni �s has�tani. A keresztvas egy sz�gletes f�mlemezb�l k�sz�lt, amelyet t�bbsz�r megcsavartak, majd f�lhold alakban meghajl�tottak. (Boromir apj�nak �s a Harmadkorban valamennyi gondorinak hasonl� keresztvas d�szeleg a kardj�n.)
A markolat szint�n sz�les, de pontosan illik Boromir kez�be. Kardgombk�nt egy egyszer� ac�lg�mb szolg�l, amely m�ret�t �s s�ly�t tekintve pontosan illik a fegyverhez, �s biztos�tja annak egyens�ly�t. A f�b�l k�sz�lt h�velyt b�rrel vont�k be, �s az ac�l kardkoptat�t�l eg�szen a kardgombot id�z� ac�l h�velycs�csig vill�m alak�, egym�st keresztez� keskeny b�rcs�kokkal d�sz�tett�k.
A kard�v gy�ny�r�, lev�lmint�val d�sz�tett darab; Boromir val�sz�n�leg az �desanyj�t�l kapta aj�nd�kba. A fegyverhez egy t�r is tartozik, amely kicsiny�tett m�sa, att�l eltekintve, hogy a v�g�n elhelyezett gomb �s a keresztvas nem ac�lb�l, hanem bronzb�l k�sz�lt. Szokatlan m�don sz�les v�rcsatorn�t alak�tottak ki rajta.

Pajzs

Boromir pajzsa olyan jellegzetes t�rgy, hogy katonai harc k�zben is messzir�l felismerhetik. Kerek �s egyszer�, meglehet�sen kicsi, de ahhoz t�l nagy, hogy Boromir a karj�ra csatolva viselje, mik�zben mindk�t kez�vel fegyvert markol. A fakeretet feket�re festett�k. A pajzsszem ac�lb�l k�sz�lt. A bels� oldal�hoz er�s�tett�k hozz� a r�zgy�r�kkel meger�s�tett szarvfoganty�t. A szeg�ly�t k�rben a gondori sz�rnyak �s csillagok d�sz�tik. Amikor �ppen nem haszn�lja, Boromir a v�ll�ra veti a pajzson �tf�z�tt sz�lesebb sz�jakat, a peremhez r�gz�tett keskenyebbeket pedig az �v�hez er�s�ti.
A kerek pajzsoknak megvan az az el�ny�k, hogy az ellens�g nem b�r bel�j�k kapaszkodni. A dombor� fel�letr�l sok esetben lecs�sznak, de legal�bbis ir�nyt v�ltoztatnak a kardokkal m�rt csap�sok. Amikor az ellenf�l kardja lecs�szik, Boromir kihaszn�lja az alkalmat, �s el�rev�g saj�t fegyver�vel; ilyenkor mindig a v�dtelen�l maradt nyakat vagy kart veszi c�lba. Bizonyos esetekben felfel� tolja pajzs�val az ellenf�l kardj�t, �s alulr�l d�f.

P�nc�l

Boromir Minas Tirithben b�rmilyen p�nc�lt v�laszthatna mag�nak, m�gsem hord d�szes v�rteket, ha csat�ba indul, a gondori katon�k szok�sos, lemezekkel meger�s�tett l�ncv�rtj�t viseli. Egy nagy termet�, hatalmas kardot forgat� f�rfinak megfelel� v�delemre van sz�ks�ge. Nem sok �rtelme lenne neh�z karddal �s pajzzsal hadba vonulni, ha csak egy k�nny� b�rv�rt v�di. Ugyanakkor a k�t v�rt egy�ttes s�lya okozta h�tr�nyt csakis egy puszt�t� erej� fegyver ellens�lyozhatja.
Amikor Boromir elindult V�lgyzugolyba, nem tudhatta, mire sz�m�tson. Val�sz�n�leg megfordult a fej�ben, hogy a sors olyan helyzetbe sodorja, amelyben sz�ks�ge lehet neh�z v�rtekre, de nem akarta t�ls�gosan megterhelni a lov�t. Mivel k�ldet�se siker�t mindenn�l fontosabbnak tartja, elhat�rozta, hogy ha olyan ellens�ggel ker�l szembe, amellyel nem b�r azonnal �s k�nnyen v�gezni, ink�bb elmenek�l. M�rpedig ilyen helyzetekben sorsd�nt�, hogy a lova milyen sebesen v�gtat.
Amikor meg�rkezett Elrond h�z�hoz, k�nyelmesnek mondhat� �lt�z�ket visel. S�t�t b�rsonyb�l k�sz�lt nadr�gj�t magas, majdnem t�rdig �r� csizm�ja sz�r�ba t�ri. Tunik�ja mell- �s h�tr�sz�t borv�r�s gyapj�b�l, gall�rj�t �s ujjait vastag �s er�s b�rb�l varrt�k. Alkarj�t sodronyujj v�di, amelyet a b�rsz�jakkal er�s�t tunik�ja ujj�hoz. El�l nyitott tunik�ja b�rsz�jakkal z�r�dik. V�r�s selyemk�nt�se a l�bsz�r�t veri, ujja a k�ny�k�ig �r. A v�r�s anyagot, valamint a k�nt�s fekete b�rsonygall�rj�t ez�st- �s aranysz�n� fon�llal h�mzett gondori csillagok d�sz�tik. A k�nt�st �gy�kt�jon felhas�tott�k, hogy Boromir k�nnyen l�ra �lhessen.
A k�nt�s f�l�tt ujjatlan, fekete b�rkaft�nt hord, amely szint�n a t�rde al� �r. Mivel csat�ban meg kell birk�znia hatalmas kardja �s pajzsa egy�ttes s�ly�val, az alkarj�ra a sodronyujj f�l� csup�n egy k�t r�szb�l �ll� b�r alkarv�d�t er�s�tett. Ennek bels� r�sz�t egyszer� gondori mint�k, m�g k�lsej�t Gondor F�j�nak ez�stberak�sos k�pe d�sz�ti. Kez�t vastag b�rkeszty�vel v�di, a v�ll�ra borv�r�s b�rsonyk�penyt ter�t. Ezt is gy�ny�r� h�mz�sekkel d�sz�tett�k. A k�penyt a nyaka alatt k�t ac�lkapocs fogatja �ssze. Aki Boromirra n�z, r�gt�n l�thatja, egy val�di gondori uras�ggal, nemesi csal�db�l sz�rmaz�, tapasztalt harcossal van dolga.

Gondor k�rtje

Boromir Gondor k�rtj�t viseli b�rsz�jjal mellkas�n �tvetve. Ez Gondor uralkod� helytart�inak csal�di �r�ks�ge. A k�rt�t egy Araw vadbivaly szarv�b�l k�sz�tett�k, mely hatalmas, h�feh�r bik�ra eml�keztetett. A vadbivalyok Rh�n-tenger k�zel�ben �lnek, ahol Orom vad�szott r�juk, akit a sind�k Arawnak neveznek.
Gondor k�rtj�t egy olyan vadbivaly t�lk�b�l k�sz�tett�k, akit Vorondil, a Vad�sz, Gondor egyik �si helytart�ja ejtett el. Az �r�k�s�nek adta, hogy �rizze meg, m�g maga is helytart� nem lesz, �s ezt a hagyom�nyt az�ta is tartj�k. A k�rt ez�sttel van kiverve, �si bet�ket v�stek r� �s m�gikus term�szet�.
A legenda - �s a felirat - szerint, ha a Nagy K�rt�t az �si Gondor hat�rain bel�l sz�laltatj�k meg, biztosan meg�rkezik a seg�ts�g. A val�s�gban a seg�ts�g m�rt�k�t a t�vols�gok korl�tozz�k. A k�rt hangja m�ly �s er�s, ez�rt Gondor helytart�ja �s fiai meghallj�k, b�rhol is legyenek. Ha azonban t�ls�gosan messze vannak, hogy seg�tsenek, a k�rt hi�ba sz�l.
Boromir akkor f�jta meg a k�rt�t, amikor Truf�t �s Pippint v�dte az orkokt�l, akik Rauros-v�zes�s�n�l t�madtak r�juk. Aragorn, Legolas �s Gimli meghallott�k a h�v�st, �pp�gy, mint Denethor, a helytart�, �s kisebbik fia, Faramir. A helytart� �s Faramir t�l messze voltak ahhoz, hogy v�laszoljanak, �s m�g Aragorn �s a t�rsai is k�s�n �rkeztek. Amikor megtal�lt�k az ork nyilak �t�tte sebekt�l haldokl� Boromirt, a k�rt kett�hasadva fek�dt mellette. A k�rt�t Boromir test�vel egy�tt a halotti cs�nakba fektett�k.

Forr�s: Fegyverek �s Hadvisel�s K�z�pf�ld�n
           A Gy�r�k Ura - Szerepj�t�k: A Gy�r� Sz�vets�ge