�let�re elker�lhetetlen�l r�nyomta b�lyeg�t a m�sodik vil�gh�bor�. Egy magazinnak adott nyilatkozat�ban kifejtette, hogy az�rt tudta viszonylagos higgadts�ggal �s nyugalommal megem�szteni a szeptember 11-i terrort�mad�st, mert 4 �ves kor�ig „ac�lfed�l” volt a feje f�l�tt, az volt az otthona az Angli�t �rt t�mad�sok miatt. Er�s kereszt�ny csal�di h�tt�rrel rendelkezett, hiszen mindk�t nagyapja �s apja is lelk�sz volt. Gyermekor�bban kezdett sz�n�szkedni, �szt�nd�jat nyert a St. Catharine's College, University of Cambridge-be 18 �vesen.

McKellen a Cambrige University hallgat�ja volt, itt tanult irodalmat, itt kezdett el egyetemi el�ad�sokban j�tszani, majd 1961-ben minden szakmai el�k�sz�let n�lk�l deb�t�lt az A Man for All Seasons c�m� alkot�sban. Ezzel kezdet�t vette rendk�v�li sz�npadi p�lyafut�sa. Professzion�lis t�rsulathoz szerz�d�tt, s�t 1964-ben m�r Laurence Olivier megh�vta a National Theatre Companybe. T�bb eml�kezetes Shakespeare-alak�t�s f�z�dik a nev�hez, illetve olyan �t�t� erej�, modern dr�m�kban is l�thatta a k�z�ns�g, mint p�ld�ul a Bent vagy az Amadeus.

A hatvanas �vekben II. Rich�rd, II. Edward (Marlowe darabj�ban) �s Hamlet szerep�t j�tszotta el. Els� filmszerepe, Gregory Peck oldal�n, az 1966-os, befejezetlen�l maradt The Bells of Hell go Ting-a-ling-a-ling volt. 1974-t�l a Royal Shakespeare Company tagja lett, itt R�me�, Macbeth �s J�g� szerep�ben l�pett sz�npadra. 1980-ban a Broadway-n aratott nagy sikert Peter Schaffer Amadeus c�m� darabj�ban, ahol Salierit j�tszotta.
K�s�bb megform�lta a h�res �r�, D.H. Lawrence alakj�t a Priest of Love-ban; II. Mikl�s c�rt a Raszputyinban (ez�rt az Arany Gl�busz d�jat is elnyerte); illetve James Whale rendez�t (a Frankenstein alkot�j�t) a Gods and Monstersben.

Az eg�sz vil�gon vend�gszerepelt, mint III. Rich�rd, majd a Shakespare-darab nemr�giben k�sz�lt modern filmv�ltozat�ban is elj�tszotta a szerepet. T�rszerz�je, producere �s f�szerepl�je volt a modern k�rnyezetbe helyezett, d�jnyertes III. Richardnak is.

Sz�nh�zi karrierje hamar kiteljesedett m�g miel�tt k�sz�nthett�k volna �t a filmv�sznon is. Nev�t azonban nem csak a sikeres sz�ndarabokb�l �s telev�zi�s produkci�kb�l ismerhette meg a vil�g. Aktivist�ja lett a homoszexu�lis mozgalmaknak �s 1988-ban egy �js�g�r�nak adott interj�ban homoszexu�lisnak vallotta mag�t.

McKellen tov�bbi filmjei k�z�tt megtal�lhatjuk a Stephen King: Az eminens, V�ltoz�sok kora, Six Degree of Separation, Plenty �s az X-Men c�m� alkot�sokat.

1991-ben lovagg� �t�tt�k m�v�szi �rdemeinek elismer�sk�ppen, mint nemzed�k�nek egyik legsikeresebb sz�n�sz�t. T�bb mint negyven d�jb�l �ll� gy�jtem�ny�b�l semmi sem hi�nyzik: Oscar-d�j, Golden Globe Award, Screen Actors Guild Award, Golden Satellite Award, Tony Award, Emmy Award.

Egyik legsikeresebb filmes szerepl�se Gandalf megform�l�sa A Gy�r�k Ura c�m� tril�gi�ban, melyre Oscar d�jra jel�lt�k. 2006-ban a Berlini Nemzetk�zi Filmfesztiv�l Arany Medve �letm�d�j�t kapta.

Filmjei

• 2007. Magneto
• 2006. Elvitte a v�z
• 2006. X-Men: Az ellen�ll�s v�ge
• 2006. A Da Vinci-k�d
• 2005. Neverwas
• 2005. Asylum
• 2005. A b�v�s k�rhinta
• 2004. Eighteen
• 2003. A gy�r�k ura: A kir�ly visszat�r
• 2003. Emile
• 2003. X-Men 2
• 2002. A gy�r�k ura: A k�t torony
• 2001. A gy�r�k ura: A gy�r� sz�vets�ge
• 2000. X-Men - A k�v�l�ll�k
• 1998. Az eminens
• 1998. Gods and Monsters
• 1997. �rzelmek hull�main
• 1997. Bent
• 1995. V�ltoz�sok kora
• 1995. III. Rich�rd
• 1995. Jack �s Sarah
• 1994. To Die For
• 1994. Az �rny�k
• 1994. B�rmit megteszek
• 1993. 6szoros �lel�s
• 1993. Little Joe ballad�ja
• 1993. Az utols� akci�h�s
• 1989. Scandal
• 1985. A b�s�g
• 1985. Zina
• 1983. The Keep
• 1981. Priest of Love
• 1969. The Promise
• 1969. Alfred the Great
• 1969. A Touch of Love

Ian McKellen az Internet Movie Database oldalain

Forr�s: A Gy�r�k Ura - Hivatalos Filmk�nyv