A new york-i sz�let�s� Mortensen csal�dja rengeteget utazott; �ltek Venezuel�ban, Argent�n�ban �s D�ni�ban (�desapja d�n), �gy m�r igen zsenge kor�ban kialakult benne az a k�pess�g, hogy gyorsan alkalmazkodjon b�rmilyen �jfajta k�rnyezethez.

Az id�sebb Viggo, aki D�ni�ban farmer volt, nem kedvelte a nagyv�rost, ez�rt nej�vel �s k�t�ves fi�val D�l-Amerik�ba k�lt�z�tt. Egy venezuelai csirkefarm f�n�ke lett, majd argent�nai ranchokon dolgozott. K�zben a csal�d m�g Charlesszal �s Walterrel gyarapodott. Viggo az iskol�t t�l szigor�nak tal�lta, �m ott voltak a sz�nid�k, melyeket t�bbnyire a Mortensen-csal�d d�niai farmj�n t�lt�ttek. Viggo szeretett rajzolni, mindig ceruz�val �s pap�rral a kez�ben k�sz�lt.

�ppen bet�lt�tte a tizenegyedik �v�t, amikor sz�lei h�zass�ga v�gleg megromlott, �s az anya h�rom gyermek�vel visszak�lt�z�tt New Yorkba. Eg�szen �j vil�g fogadta �ket, a gyerekek a waterowni iskol�ba j�rtak, �s megpr�b�ltak alkalmazkodni az amerikai viszonyokhoz. Viggo bar�ts�gos, kedves, de sz�gyell�s kisfi� volt, viszont j�l teniszezett, �s hamarosan � lett az iskolai �sz�csapat kapit�nya. M�v�szi �rdekl�d�se is megmaradt, de most m�r f�nyk�pez�g�ppel m�szk�lt mindenfel�, �s mindent meg�r�k�tett, ami megragadta a figyelm�t. Ezt a szok�s�t a mai napig megtartotta... B�r nyugodt k�nyvmolynak volt elk�nyvelve, az�rt n�ha elengedte mag�t. Tizenh�t �vesen bar�taival kir�gott a h�mb�l, j�l ber�gtak, �s Viggo fogad�sb�l �t akart m�szni egy ker�t�sen, de az �gy felhas�totta a fels� ajk�t, hogy �ssze kellett varrni. Viggo visszautas�totta az �rz�stelen�t�st, mondv�n, f�l az injekci�s t�t�l...

1976-ban le�retts�gizett, beiratkozott a Canton Egyetemre, ahol n�gy �vvel k�s�bb megszerezte k�zigazgat�si �s spanyol nyelv diplom�j�t. Mortensen foly�konyan besz�l angolul, spanyolul �s d�nul, de elboldogul a francia, a norv�g, az olasz �s a sv�d nyelvvel is, a Lake Placid-i t�li olimpi�n � volt a sv�d hokicsapat tolm�csa. Diplom�j�val a kez�ben azonban m�g fogalma sem volt r�la, hogy mihez akar kezdeni, ez�rt �tk�lt�z�tt unokatestv�reihez D�ni�ba. P�r �vig targoncakezel�k�nt, vir�g�rusk�nt �s dokkmunk�sk�nt dolgozott, de belek�stolt a pinc�rked�sbe is. K�zben verseket �s elbesz�l�seket �rt, azt�n egy nap tal�lkozott egy New York-i l�nnyal �s f�lig beleszeretetett. Az �rz�s k�lcs�n�snek t�nt, Viggo k�vette szerelm�t New Yorkba, �s rem�lte, hogy hossz� kapcsolatra �s �r�i karrierre sz�m�that. Egyik v�gya sem teljes�lt, viszont r�j�tt, hogy tulajdonk�ppen �rdekli a sz�n�szet. Mivel mindent alaposan szeret csin�lni, Manhattanbe visszat�rve beiratkozott Warren Robertson h�res Theatre Workshop sz�niiskol�j�ba, ahol az elm�leti ismeretek mellett sz�npadi gyakorlatot is szerezett.

Ezt elv�gezve, mint minden klasszikus v�gzetts�g� kolleg�ja, � is sz�mos fontos sz�npadi szerepben pr�b�lta ki mag�t. Mortensen korai filmes szerepei - Jonathan Demme �s Woody Allen Kair� b�bor r�zs�ja c�m� mozij�ban (szerepet kapott a George Washinton c�m� t�v�sorozatban, majd a II. vil�gh�bor�s Swing Shiftben) - a v�g�szob�ban maradtak. Viggo persze bosszankodott, nemcsak az elszalasztott lehet�s�g, hanem kreat�v munkam�ni�s l�v�n az elpazaroltnak id� miatt is. De Peter Weir A kis szemtan� c�m� filmj�ben v�gre a k�z�ns�g el� l�phetett, �s azonnal nagy felt�n�st keltett sz�n�szi tehets�g�vel. Eredetileg kev�s szerepe lett volna, de Weirt leny�g�zte a fiatal sz�n�sz egy�nis�ge, ez�rt Viggo majdnem minden jelenetben egy�tt t�nt fel filmbeli b�tyj�val.

Mortensen 1987-ben Los Angelesbe k�lt�z�tt. El�sz�r teheraut�sof�r volt, majd megint pinc�r, �s v�rta, hogy valami t�rt�njen vele. T�rt�nt is, a Coast Playhouse-ban szerepet kapott a Bent c�m� sz�ndarabban, amelyben szadista n�cit alak�tott.

Viggo alak�t�s��rt megkapta a kritikusok d�j�t, majd j�tt a Salvation! c�m� mozi, amelyben Exene Cervenka punk�nekesn� j�tszotta filmbeli feles�g�t. A rom�nc a forgat�s ut�n is folytat�dott, a partnerek a val�s�gban is �sszeh�zasodtak, �s hamarosan megsz�letett a fiuk, Henry Blake.  Ma m�r furcs�nak t�nik, de a konszolid�lt k�lsej� Viggo sok�ig a f�st�s punk klubok egyik j�l ismert arca volt �s zen�l�ssel is pr�b�lkozott!

Amint a gyermek cseperedni kezdett, a h�zasp�r �gy d�nt�tt, hogy Idah�ba k�lt�znek, mivel att�l tartottak, hogy Henryre rossz hat�ssal lehet a punk mama h�rneve. Am�g hitvese gyereket nevelt, Viggo tov�bbra is elj�rt a meghallgat�sokra �s a pr�bafelv�telekre, b�r rengeteget kellett aut�znia, de meg�rte.

Szerepet kapott Brian De Palma Carlito �tja c�m� filmj�ben, Angli�ban forgatta az Egy l�v�s fejbe, �t a testbet, amelyben rejt�lyes gengszterf�n�k�t j�tszott, majd Andie McDowell holtnak hitt f�rje volt a Ruby Cair�ban. Azt�n a sivatagban j�tsz�d�, k�l�n�s lengyel szappanopera, a The Gospel According To Harry k�vetkezett, majd a Floundering c�m� t�rsadalmi szat�ra, amelyben Viggo hajl�ktalank�nt dombor�tott. . Azt�n f�szerepet kapott az Amerikai jakuz�ban, FBI-�gyn�k volt. Vigg�nak nem kellett dubl�r, m�g a vesz�lyesebb jelenetekben is � szerepelt, hiszen mindig gondosan �gyelt kond�ci�j�ra.
A k�vetkez� �vekben olyan egym�st�l igencsak k�l�nb�z� alkot�sokban bukkant fel, mint a The Indian Runner, Forr�spont, Angyalok h�bor�ja, Carlito �tja, G. I. Jane, T�k�letes gyilkoss�g, Psycho �s a 28 nap. B�r a mozil�togat�k nagy r�sze nem tud r�la, de a T�k�letes gyilkoss�g fest�j�nek m�term�ben l�that� k�peket � maga k�sz�tette. Nem is meglep� h�t, hogy Mortensent gyakran nevezik renesz�nsz embernek, mivel nem csup�n fest�, hanem publik�lt k�lt� is, aki t�bb multim�di�s k�nyvet �s CD-t tudhat maga m�g�tt (Ten Last Night, Recent Forgeries �s a The Other Parade).

Tony Scott figyelm�t is felkeltette a mark�ns sz�n�sz, �gy Az utols� es�lyben neki sz�nta az egyik szerepet. �gy t�nt, Mortensen karrierje s�nre ker�lt.

A mosoly azonban hamar lefagyott az arc�r�l, ugyanis neje bejelentette, hogy v�lni akar. Nem volt semmi k�l�n�sebb probl�m�juk, csak valahogy kih�lt a h�zass�guk. A v�l�s bar�ts�gosan zajlott, Viggo havi 3000 doll�r tart�sd�jat fizetett, s�t Henry gyakran n�la lakott, amikor anyja turn�zott.

Viggo tov�bb filmezett, Nicole Kidmannal az Egy h�lgy arck�p�ben, majd Sylvester Stallon�val a Daylightban, ez ut�bbiban hegym�sz�i gyakorlat�t tudta hasznos�tani. 1997-ben a Sz�guld�s a semmibe, majd Ridley Scott G.I. Jane c�m� mozij�ban szerepelt.

A S�ta a Holdon �s a 28 nap tulajdonk�ppen ujjgyakorlat volt a sz�n�sz sz�m�ra, aki egyre ink�bb �gy �rezte, mag�nyra van sz�ks�ge, hogy a m�v�szetnek szentelhesse idej�t. Dennis Hopper unszol�s�ra ki�ll�totta a k�peit �s a fot�it, �s el�gedett lehetett a vend�gk�nyvvel. De m�sik kedvtel�s�t, az irodalmat sem hanyagolta, verseket �rt, �s a Perceval Kiad� tulajdonosak�nt belek�stolt a k�nyvkiad�sba is. �s nem maradhatott el a muzsika sem, dzsesszlemezt adott ki, az egy�ttesben � git�rozott, vers CD-t jelentetett meg, egysz�val j�ban volt a vil�ggal, hiszen azt csin�lta, amit szeretett.

A filmez�s egy ideig nem is hi�nyzott neki, amikor kapott egy telefont, amely szerint A gy�r�k ur�ban kellene szerepelnie. Viggo nem ismerte Tolkien k�nyv�t, r�ad�sul a fia �ppen n�la volt, mivel exneje turn�zott, �gy vissza akarta utas�tani az aj�nlatot, r�ad�sul a d�nt�shez csak egy d�lut�n �llt rendelkez�s�re, mivel �j-Z�landon m�r forgatt�k a filmet, �s az Aragorn szerep�re kiszemelt Stuart Townsendr�l csak akkor der�lt ki, hogy t�l fiatal a figur�hoz. Viggo nemet akart mondani, de Henry, a fia k�z�lte vele, hogy soha t�bb� nem �ll vele sz�ba, ha nem v�llalja. �gy Mortensen m�snap rep�l�g�pre �lt, �t k�zben elolvasta A gy�r�k ur�t, �s elm�lt az idegess�ge, mivel r�j�tt, hogy a gyerekkor�ban D�ni�ban hallott �szaki legend�k milyen k�zel �llnak Tolkien vil�g�hoz. Amikor elkezd�d�tt a forgat�s, Viggo minden maga csin�lt, nem volt sz�ks�ge dubl�rre, r�ad�sul igaz kardot haszn�lt, nem olyan k�nny� alum�nium szably�t, mint a t�bbiek. Egy alkalommal egy vereked�si jelenetben let�rt a foga, de pillanatragaszt�val visszatette a darabot, hogy ne sz�neteljen a felv�tel. Peter Jackson rendez� persze elzavarta a fogorvoshoz, �m p�r �ra m�lva m�r ism�t a kamera el�tt �llt...

Filmbeli lov�val �gy �sszebar�tkozott, hogy a forgat�s befejez�se ut�n megv�s�rolta, �s a farmj�ra sz�ll�ttatta. Mivel gyerekkora �ta lovagolt, �s Aragornk�nt �jabb gyakorlatot szerzett, ez a k�pess�ge volt az egyik ok, ami�rt Joe Johnston rendez� kiszemelt A t�z �ce�nja egyik f�szerep�re. Az eredetileg T. J. n�vre hallgat� Hidalg�t nem hagyta ott, �s megv�s�rolta.

Mortensen minden nagy odaad�ssal csin�l, �m nemr�g akadt egy olyan feladata, amely kapcs�n kev�sb� volt lelkes, ugyanis volt feles�ge gyermektart�sd�j-�gyben a Los Angeles-i b�r�s�gra cit�lta. Viggo eddig havi 3000 doll�rt fizetett, mely �sszeget exneje 25 000 doll�rra k�v�nja emelni, hogy fedezze Henry fiuk "k�lts�git”, bele�rtve a sz�m�t�g�pet, a b�torokat, a partikat, a mozijegyeket, az aut�biztos�t�st �s a sz�nid�ket.. amelyek nagy r�sz�t a fi� apj�val t�lti.
Vigg�nak mindig van ideje a gyerekre, hiszen jelenleg is egyed�l �l. B�r egy ideig a n�la h�sz �vvel fiatalabb Lola Schnabellel tal�lkozgatott, de a kapcsolat v�get �rt. Mortensen azonban nem izgatja mag�t k�l�n�sebben, hiszen b�ven akad elfoglalts�ga.

David Cronenberg viszont �gy v�lte, a sz�n�sznek akad n�mi szabadideje egy �j filmre, Az er�szakos m�ltra. Az er�szakos m�ltat Cannes-ban, a filmfesztiv�lon mutatt�k be, ahol Mortensen n�mi felt�n�st keltett m�retes bajusz�val, amelyr�l hamar kider�lt, hogy �j filmj�hez n�vesztette, mivel m�r forgatta az Alatrist�t.

Vigg�r�l k�zismert, hogy nem rejti v�ka al� George W. Bushsal kapcsolatos el�t�l� v�lem�ny�t, amelyet saj�t kez�leg feliratozott feh�r p�l�iban is k�zszeml�re tesz…
De nemcsak �rogat, hanem f�nyk�pez is, r�videsen megjelenik Linger c�m� �j k�nyve, amelynek fekete-feh�r fot�i t�relmes megfigyel�sr�l tan�skodnak, �s megmutatj�k a rendet a k�oszon bel�l.

Mortensen rajong�inak mindegy, mit �lt mag�ra, mindenk�ppen kedvelik. B�r a k�zismerten visszah�z�d� term�szet� sz�n�sz �r�l a n�pszer�s�gnek, nemr�g azt nyilatkozta, hogy ez m�l� dolog, �s nemsok�ra a fiatalabbak veszik �t a hely�t. Ez t�ved�s, hiszen 47 �vesen j� n�h�ny �vet letagadhatna kor�b�l a j� form�ban l�v� sz�n�sz-k�lt�-fot�m�v�sz-k�nyvkiad�-San Lorenzo-drukker, de erre egy�ltal�n nincs sz�ks�ge…

Viggo Mortensen ismertebb filmjei:

A kis szemtan� (Witness, 1985)
B�rpofa - Texasi l�ncf�r�szes m�sz�rl�s (Leatherface: The Texas Chainsaw Massacre III, 1990)
A b�r t�kre (The Reflecting Skin, 1990)
Indi�n v�r (The Indian Runner, 1991)
Forr�spont (Boiling Point, 1993)
Egy l�v�s a fejbe, �t a testbe (The Young Americans, 1993)
Carlito �tja (Carlito's Way, 1993)
Ruby Cairo (Ruby Cairo, 1993)
Amerikai jakuza (American Yakuza, 1994)
Terror a jachton (The Crew, 1994)
Angyalok h�bor�ja (The Prophecy, 1995)
Az utols� es�ly (Crimson Tide, 1995)
Daylight (Daylight, 1996)
Egy h�lgy arck�pe (The Portrait Of A Lady, 1996)
Albin� allig�tor (Albino Alligator, 1996)
A kisfiam pisztolya (La Pistola De Mi Hermano, 1997)
G.I. Jane (G.I. Jane, 1997)
Sz�guld�s a semmibe (Vanishing Point, 1997)
Psycho (Psycho, 1998)
T�k�letes gyilkoss�g (A Perfect Murder, 1998)
S�ta a Holdon (A Walk On The Moon, 1999)
28 nap (28 Days, 2000)
A gy�r�k ura - A gy�r� sz�vets�ge (The Lord Of The Rings: The Fellowship Of The Ring, 2001)
A gy�r�k ura - A k�t torony (The Lord Of The Rings: The Two Towers, 2002)
A gy�r�k ura - A kir�ly visszat�r (The Lord Of The Rings: The Return Of The King, 2003)
A t�z �ce�nja (Hidalgo, 2004)
Er�szakos m�lt (History of Violence, 2005)