A Gyűrűk Ura és a történelem
2006.10.26. 05:56
Szinte már százszámra kiadnak olyan regényeket, amelyek Tolkien munkásságával foglalkoznak, valamint hogy mi indíthatta őt egy ilyen nagyszabású történet megírására. Én nem állítom azt, hogy az írásom valóban tükrözi Tolkien gondolkodásmenetét, de ésszerűen belegondolván, és némi háttértudással, úgy vélem Tolkien műve nem szakadhat el teljes mértékben e világtól. Mindenesetre úgy gondolom, hogy az író amellett, hogy nyelvészprofesszor volt, és egyetemen tanított, rendkívül olvasott volt, és a történelem is nagy hatást gyakorolt rá.
Nos, Középfölde történetében vannak olyan helyek és szereplők, amelyeket megfeleltettem (hasonló) helyszíneknek és szereplőknek a mi világunkban is. Itt van például Kis Pippin, aki a Karolingokhoz tartozott, Martell Károly fiaként, és 751-ben vette át a hatalmat Róma püspökének támogatásával. Az ő fia volt Nagy Károly. A másik dolog, ami szintúgy felkeltette az érdeklődésemet, a sumér-babiloni vallásban tükröződik. Ott különféle istenek szerepelnek, de az egyik neve Istár, aki a második istenhármashoz tartozott a Samas, a napistennel és Szin a holdistennel együtt. Istár istennő volt, Szin isten leánya, aki a szerelem és termékenység istennőjeként jólétet és gyarapodást hozott, de a háború istennőjeként is fellelhető volt, ő mindig a győztes király előtt járt.
A Gyűrűk Ura filmek készítői a rohírokat a vikingekhez hasonlították. Feltehetően, azért mert ott is tükröződtek az északi jellegek: szőke haj, kék szemek. Viszont a rohírok nem hajókkal a hullámokat lovagolták meg, hanem valódi lovakat. Akkor vajon miért nem vonhatunk párhuzamot a rohírok és a nomád népek között, mint amilyenek az avarok, a hunok, vagy esetleg, mi a magyarok vagyunk? Hiszen mielőtt Cirion helytartó a rohíroknak adta volna a földet, amit most úgy hívunk, hogy Rohan, azelőtt ők is vándoroltak, és ezek szerint ők is nomádok voltak. Tolkienre vonatkoztatva pedig ő ismerte, és szerette a finn nyelvet, ami hasonlít részben a magyarra, hiszen a Kr. e. 4. évezredben keletkezett Uráli alapnyelvből alakult ki, amiből a finnugor, s az is kétfelé ágazott: ugor alapnyelvre, és finn-permire, az ugor alapnyelvből alakult ki a magyar, a finn-permiből pedig a finn, így viszont mindez rokonságot sugall. De térjünk vissza Középföldéhez, hiszen Tolkien a már elsajátított nyelvekből gazdálkodhatott, amikor kifejlesztett egy hozzájuk még csak nem is hasonlatos tünde nyelvet. De vajon a rohírok nyelve, egyáltalán nem hasonlít a nomád népek nyelvére?
A Megyével kapcsolatban annyit írnék, hogy ugyebár a Megye még Szauron idejében is virágozhatott, és ellenállt a gonosznak, s nem sújtották háborúk. Viszont a történelemben Róma hatalmas kiterjedése más népek ellenállását, de legtöbbször behódolását vonta maga után. Léteznek szép történetek a gallokról, akik sokáig ellen tudtak állni Rómának, de ez valóban meg is történt, persze nem úgy, ahogyan a törtrénetírók kiszínezik. A gallok valóban nem hódoltak be, viszont előbb-utóbb meg kellett adniuk magukat. S vajon nem ez történt a Megyével is? A hobbitok szabadon élhettek, távol Mordortól, de az Egy Gyűrű gonoszsága, Szarumán képében végülis lesújtott rájuk, és sok kárt okozott, viszont négy hobbit megtorpanásra késztette azt az erőt, amely a hazájuk ellen támadt.
És ha már írtam a hódításokról, a történelem folyamán mindig volt valaki (vagy valakik), akik uralni akarták szinte az egész világot. Ilyen volt például a Római birodalom, vagy Nagy Sándor is, de törekvéseik megszakadtak, érthető okok miatt, hiszen a birodalmuk már akkora volt, és oly sok nemzet élt benne, hogy a belső fekszültséget már nem tudták megoldani. És ott van Hitler is, milliókat volt képes az akarata szerint irányítani, s ma már a történelem egy legnagyobb szégyenfoltja mindez. Vajon Szauron vagy esetleg Morgoth nem vonható e evvel párhuzamba? Hiszen mind Középföldén, mint a mi világunkban mindig akad valaki, aki meg akarja hódítani az egész mindenséget. S a mai napokban a legnagyobb hódító a pénz. De szembe kell vele tudni szállni, hiszen a legnagyobb igasság mind felett, hogy a legkissebbek (nem pont szó szerint értve), is változtatni tudnak a jövő alakulásán.
Középfölde "vallása"; is nagyban hasonlít az eddig kialakult és gyakorolt vallásokra. Például a perzsák úgy állították, hogy a Világ a jó és a rossz küzdelméből áll, Középföldén is meg kell küzdeni a jóknak a gonoszokkal, nagy veszteségek árán. Mivel Tolkien vallásos volt, ezért nem meglepő, hogy a köteteiben egyetlen "istenről", Eruról ír, akinek a gyermekei a tündék és az emberek. A papok is azt állítják, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, s ezért testvérek. A Valák nekem az antik vallásokat juttatják eszembe, hiszen ők is valamifajta hatalommal bírnak, valamit uralnak pl: Ulmó a vizeket, Yavanna a növényeket, Varda a csillagkirálynő, Manwe a szelek ura...; Viszont Melkornál újra eszembe jut a Keresztény vallás, miszerint Lucifer Isten legfényesebb angyala volt, Melkor pedig Ilúvatar legnagyobb ainuja. Az emberek pedig Középföldén meghalnak, és végül Ilúvatarhoz jutnak, ez is keresztény motívum, de a tündék pedig halhatatlanok, s ha mégis a vérüket ontják, visszatérnek, ami pedig az indiai buddhizmust, illetve hinduizmust juttathatja eszembe, hiszen a lélek szerintük örök körforgásnak van kitéve, de a buddhisták szerint a Nirvána állapotában megsemmisül ez a körforgás.
Mindez a kis fogalmazás úgy gondolom arra volt jó, hogy nemcsak magamat döbbentsem rá arra, hogy a hőn áhított és szeretett Középfölde nemcsak Tolkien képzeletében létezik, hanem néhány dolog fellelhető a mi életünkben is, teljesebbé téve azt. Hiszen Tolkien akármennyire is zseniális író, de akkor is ember volt, s a jövő nemzedéke számára is képes majd átadni hatalmas értékeket, ami által jobb lesz az életük.
Forrás: Tolkien.hu
|