John Ronald Reuel Tolkien 1892. janu�r 3-�n sz�letett a d�l-afrikai Bloemfontein v�ros�ban. �desapja, az eredetileg n�met bev�ndorl� csal�db�l sz�rmaz� Arthur Reuel Tolkien �s �desanyja, a midlands-i Mabel Suffield k�t �vvel kor�bban k�lt�ztek D�l-Afrik�ba, ott is h�zasodtak �ssze. Arthur Tolkien banktisztvisel� volt, �s a d�l-afrikai kik�ldet�st�l t�bb lehet�s�get, gyorsabb el�menetelt v�rt. Rem�nyei be is igazol�dtak, de az el�rejut�s �ra sok munka �s kev�s pihen�s volt, �s b�r J.R.R. eg�szs�g�nek nem kedvezett a d�l-afrikai kl�ma, kev�s rem�ny volt r�, hogy a csal�d visszat�rjen Angli�ba.

J.R.R. Tolkien gyermekkor�ban szomor�, tragikus esem�nyek k�vett�k egym�st. Az els� �desapja v�ratlan hal�la volt 1896. febru�r 15-�n, amikor Mabel k�t gyermek�vel, J.R.R.-el �s �ccs�vel, Hilaryval, �ppen Angli�ban volt, a birminghami Suffield-rokonokn�l. Sosem t�rtek vissza D�l-Afrik�ba; az ekkor mind�ssze n�gy �ves J.R.R.-nek csak n�h�ny k�d�s eml�kk�pe maradt az egzotikus f�ldr�szr�l.

A csal�d teh�t k�nytelen volt Angli�ban maradni, a Suffield-rokonok k�zel�ben, Birminghamben. Mabel gyakran k�nyszer�lt arra, hogy lakhelyet v�ltoztasson: k�l�nb�z� b�relt h�zak v�ltogatt�k egym�st a csal�d otthonak�nt. El�sz�r Birmingham k�lv�rosainak hat�r�ban, Sarehole Mill-n�l �ltek; az itteni idillikus term�szeti k�rnyezet er�sen meghat�roz� szerepet j�tszott J.R.R. gondolatvil�g�ban. K�s�bb, ahogy a gyerekek iskol�ba kezdtek j�rni, �s a k�zleked�s gondot okozott, a csal�d arra k�nyszer�lt, hogy beljebb k�lt�zz�n a v�rosba.

1900-ban J.R.R. anyja �s nagyn�nje, May �tt�rt a r�mai katolikus hitre. Ez a fordulat v�ratlan �s botr�nyos is volt az anglik�n csal�dban; ezut�n Mabel kev�sb� sz�m�thatott a rokonok seg�ts�g�re. Szerencs�re a Brimingham Orat�rium templom�ban seg�t�k�sz �s rokonszenves papokkal tal�lkozott, akik lelki t�maszon k�v�l ahogy tudt�k, seg�tett�k a k�tgyermekes �zvegyet. A katolikus hithez �s egyh�zhoz val� ragaszkod�s Tolkien �let�nek fontos �s elmozd�thatatlan pontja volt; a vall�s�t rendk�v�li m�rt�kben �t�l� �r� leveleiben csod�latos �kessz�l�ssal tesz tan�bizonys�got amellett, hogy a vall�sos �lm�ny nem csak �let�t, hanem irodalmi munk�j�t is nagyon er�sen meghat�rozta.

J.R.R. alapfok� iskol�it a birminghami King Edward's Schoolban kezdte meg. Ez a j� nev� int�zm�ny a v�ros egyik legjobb iskol�ja volt. A klasszikus nyelveken (a k�telez� latin �s g�r�g) k�v�l itt fordult �rdekl�d�se a k�z�pkori nyelvek, az �angol �s k�z�pangol, a g�t, �s az ��szaki fel�. El�sz�r csak ford�t�sban, majd az eredeti nyelveken is olvasni kezdte a Beowulfot, Chaucert, a Sir Gawain �s a Z�ld Lovagot, az izlandi sag�kat �s az Edd�kat. A finn �s a walesi is nagy hat�st tettek r�: a walesi nyelv hangz�s�t mindig kiemelten csod�lta, �s a finn nyelv �s a Kalevala jelent�s szerepet j�tszott saj�t nyelveinek alakul�s�ban, �r�sai form�l�s�ban. Saj�t nyelveit, a Qeny�t (k�s�bb Quenya) �s a Gnomish-t (k�s�bb Sindarin) is ennek a k�t nyelvnek a hangz�svil�g�ra �p�tette (a finnre a Queny�t, a walesire a Sindarint).

1904-ben der�lt ki, hogy Mabel Suffieldn�l az akkoriban m�g gy�gy�thatatlan cukorbetegs�gben szenved, amibe n�h�ny h�nappal k�s�bb bele is halt. Ez a m�sodik csap�s imm�r teljesen egyed�l hagyta a 12 �ves J.R.R.-t �s Hilary-t. Gondvisel�j�k �desanyjuk gy�ntat�papja, Francis Morgan atya lett; � gondoskodott sz�ll�sukr�l, meg�lhet�s�kr�l, �s term�szetesen tan�ttat�sukr�l is. J.R.R. ekkor m�r a King Edward's tanul�ja volt, egyre hat�rozottabb �rdekl�d�ssel a nyelvek (k�l�n�sen a k�z�pkori �s kor�bbi nyelvek) ir�ny�ban. Morgan atya gy�ms�ga alatt folytat�dott a k�lt�zk�d�sek sorozata; a k�t Tolkien-fi� �jabb �s �jabb b�relt szob�kba k�lt�z�tt, de az Orat�rium tov�bbra is �let�k fontos pontja �s sok tekintetben k�z�ppontja maradt. Egyik lak�hely�k�n, Mrs. Faulkner panzi�j�ban ismerkedett meg a fiatal J.R.R. Edith Bratt-tel, a n�la 3 �vvel id�sebb, szint�n �rva b�rl�vel. A J.R.R. �s Edith hamar r�j�ttek, hogy nagyon j�l meg�rtik egym�st, �s hamarosan (Humphrey Carpenter megfogalmaz�s�ban) '�gy d�nt�ttek, hogy szerelmesek'. A kapcsolat azonban Morgan atya tudom�s�ra jutott, aki t�bb �zben eltiltotta J.R.R.-t Edith-t�l. Tolkien feladata, mondta gondvisel�je, most a tanul�s �s j�vend�beli egzisztenci�j�nak megalapoz�sa: 21 �ves kora ut�n, mikor m�r nagykor� lesz �s nem gondvisel�je fel�gyelete alatt, majd gondolhat a h�zass�gra.

A tizen�ves Tolkien tov�bbra is a nyelvek �s a korai irodalmak, kult�r�k, mitol�gi�k ir�nt �rdekl�d�tt. Nyelv�rz�ke �s tud�sa tan�rai nagy �r�m�re �s sokszor elk�ped�s�re is v�lt. M�r tin�dzserk�nt kiv�l�an ismerte a tudom�ny k�t 'hivatalos' nyelv�t, a latint �s a g�r�g�t; a k�z�pangolt 'anyanyelvk�nt �rtette', �angolul, ��szakiul �s g�tul is kor�n elkezdett tanulni. A vil�g egyetlen g�t nyelven �rott verse J.R.R. Tolkien m�ve. A King Edward's elv�gz�se ut�n, 1911-ben Oxfordba ker�lt; itt el�sz�r klasszika-filol�gi�t, 1913-t�l pedig �sszehasonl�t� filol�gi�t �s angol irodalmat tanult.

M�r Birminghamben, az iskola�vek alatt komoly �s m�ly bar�ts�gokat alak�tott ki hasonl�an irodalmi �rdekl�d�s�, kereszt�ny be�ll�totts�g� di�kt�rsaival. Christopher Wiseman, G.B. Smith, R.Q. Gilson �s J.R.R. ekkor kezdtek �ssze-�sszej�nni, hogy irodalomr�l, nyelvr�l, vall�sr�l besz�lgessenek; titokzatosan TCBS-nek nevezt�k t�rsas�gukat, ami puszt�n a Tea Club and Barrovian Society takarta: a fiatalok te�z�s k�zben, sokszor a Barrow's �ruh�z te�z�j�ban �lve besz�lgettek. Ez a 'csoportosul�si hajlam' eg�sz �let�n v�gigh�z�dott, �s olyan fontos r�szlete volt mindennapjainak, amely irodalmi m�veire is nagy hat�ssal volt.

Edith Bratt-tel 21. sz�let�snapja ut�n azonnal felvette a kapcsolatot, �s 1916-ban �ssze is h�zasodtak (a k�vetkez� �vekben sorra sz�lettek gyermekeik: John, Michael, Christopher, �s Priscilla). Ekkor Tolkien m�r katonai kik�pz�s�t folytatta oxfordi tanulm�nyainak befejez�se ut�n; nem sokkal k�s�bb az eur�pai hadsz�nt�r nyugati frontj�ra vez�nyelt�k. R�szt vett a somme-i csat�ban, de a l�v�sz�rkokban hamarosan �gy megbetegedett, hogy a h�bor� v�g�ig k�l�nb�z� angliai �llom�shelyeken l�badozott. Fel�p�l�se ut�n visszat�rt Oxfordba, ahol az akkor k�sz�l� Oxford English Dictionary szerkeszt�s�g�ben dolgozott, majd 1920-ban megp�ly�zott egy �ll�st a leedsi egyetemen. 4 �v m�lva m�r professzorr� nevezt�k ki Leedsben, � azonban 1925-ben visszat�rt Oxfordba, tanulm�nyai helysz�n�re, ahol az �angol nyelv professzorak�nt tan�tott eg�szen 1959-es nyugd�jba vonul�s�ig.

A TCBS tagjait Tolkien mindig is k�zeli bar�tainak tekintette, �s nagyon �rz�kenyen �rintette, hogy Gilson �s Smith a h�bor�ban �let�ket vesztett�k. Leedsben azonban elker�lhetetlen�l �jabb csoport szervez�d�tt k�r�je: ez�ttal a hallgat�kb�l �s fiatal koll�g�kb�l �ll� Viking Klub, amelynek �sszej�vetelein n�h�ny kors� s�r mellett t�rgyalt�k meg az izlandi sag�kat �s �nekeltek k�z�pkori nyelvekre tr�f�san leford�tott bordalokat, k�zismert modn�k�kat �s saj�t k�ltem�nyeiket (ezekb�l egy v�logat�s 1936-ban jelent meg, Songs for the Philologist c�mmel). Az oxfordi �vek hozt�k meg azt�n (egy K�lb�tars nev� saga-olvas� k�r ut�n) a legnagyobb, legkreat�vabb, �s legjobban ismert csoport, az Inklings csapat�nak �sszegy�l�s�t. Az eredetileg hallgat�kat �sszefog� csoport c�lja az �nk�pz�s, az irodalmi �s nyelvi k�rd�sekr�l val� besz�lget�s volt; a hallgat�k azonban gyorsan kiestek bel�le, �s Tolkien, k�t m�sik kiemelked�en fontos t�rs�val egy�tt meghat�roz� alakk� v�lt. C.S. Lewis (k�z�pkori �s renesz�nsz irodalomt�rt�n�sz, ateist�b�l lett protest�ns teol�gus) �s Charles Williams (az Oxford University Press munkat�rsa, �r�) a k�t legismertebb Inklings-alak; a k�rh�z azonban jelent�sen t�bben tartoztak, olyanok is, mint Owen Barfield (irodalom- �s kult�raelm�leti �r�sai a mai napig befoly�sosak), Nevill Coghill (Chaucer legsikeresebb modern angol ford�t�ja), vagy Dorothy L. Sayers. Az Inklings alapvet�en kreat�v k�r volt, ahol az irodalmi besz�lget�sen, sz�vegolvas�son fel�l a r�sztvev�k saj�t �r�sainak olvas�sa �s v�lem�nyez�se ker�lt az el�t�rbe. Lewis �s Williams sok nagysiker� k�nyv�nek els� hallgat�i voltak a csoport tagjai; Tolkien is nekik olvasta fel r�szenk�nt A Gy�r�k Ur�t.

Gyerekkori �rdekl�d�se a nyelv ir�nt term�szetesen t�retlen�l �lt benne eg�sz �let�ben. 'Saj�t nyelveit' m�r gyerekkor�ban elkezdte kidolgozni; az id� halad�s�val ezek azt�n v�ltoztak, majd versekben 1914-t�l kezdtek felt�nedezni k�l�n�s t�rt�netek r�szleteivel, t�red�keivel egy�tt. A TCBS b�tor�t�sra azt�n folytatta a munk�t, �s a nyelvekhez h�tt�rk�nt 1917-ben, a h�bor� alatt a fronton �s a k�rh�zakban elkezdett t�rt�neteket �rni. Ahogy k�s�bb egy level�ben �rta, a nyelv nem l�tezhet, fejl�dhet �s alakulhat saj�t kult�ra �s t�rt�nelem, mitol�gia n�lk�l: ha pedig nyelvet akar kital�lni, sz�ks�gszer�en t�rt�neteket, kult�r�t, mitol�gi�t kell k�r� �p�tsen. T�rt�netei szakm�j�b�l, a k�z�pkori filol�gi�b�l is t�pl�lkoztak, �s v�g�l a kital�lt vil�g kital�lt t�rt�nelme, teremtm�nyei, nyelvei �s kult�r�ja lev�ltak az eredeti elk�pzel�sr�l, arr�l, hogy Anglia elveszett mitol�gi�j�t teremts�k meg �jra. Tolkien rendk�v�l akt�v �s kreat�v szerz� volt; a K�z�pf�ld�hez kapcsol�d� sz�vegeken k�v�l sok kisebb novell�t, t�rt�netet is �rt, melyeket esetenk�nt csak saj�t gyermekeinek sz�nt.

B�r nyelv�szk�nt sz�mos sz�nvonalas tudom�nyos munk�t is publik�lt (az � �s leedsi koll�g�ja, E.V. Gordon nev�hez f�z�dik a Sir Gawain �s a Z�ld Lovag c. k�z�pangol rom�nc mai napig is haszn�lt modern kiad�sa, �s Tolkien �rta a mindm�ig legfontosabb cikket a Beowulfr�l), Tolkien h�r�t m�gis azok az �r�sai alapozt�k meg, amelyeket el�sz�r csak mag�nak �s gyermekeinek sz�nt. A Nagy-Britanni�ban 1937-ben megjelent The Hobbit c. k�nyv volt az els�, amely K�z�pf�lde vil�g�t �s a finoman, �tletesen �s kreat�van be�p�tett k�z�pkori irodalom- �s kult�rt�rt�neti forr�sokat megnyitotta az olvas�k el�tt.

A Hobbitot 17 �v munka k�vette A Gy�r�k Ur�n, amelyet el�sz�r a kiad� k�r�s�re a Hobbit folytat�s�nak sz�nt. Az �j k�nyv v�g�l 1954-55-ben jelent meg el�sz�r, h�rom k�tetben. Sikere arra b�tor�totta Tolkient, hogy visszat�rjen a t�rt�net h�tter��l szolg�l� mitol�giai t�rt�neketekhez, amelyeket 1917 �ta csiszolgatott. 1959-ben visszavonult oxfordi �ll�s�b�l, �s 1968-ban Edith-tel egy csendes tengerparti kisv�rosba, Bournemouthba k�lt�ztek.

Edith 1971-ben t�rt�nt hal�la ut�n Tolkien visszak�lt�z�tt Oxfordba egykori koll�giuma (a Merton College) falai k�z�. A kir�lyn� 1972-ben Brit Birodalmi �rdemrendet (C.B.E.) adom�nyozott neki, �s az oxfordi egyetem is d�szdoktor�v� avatta. 1973-ban hunyt el, 81 �ves kor�ban. �lete v�g�ig dolgozott nagy v�gy�n, a 'Silmarillion' sajt� al� rendez�s�n; az �lete sor�n �rt sz�mtalan v�ltozatb�l egyetlen, �sszef�gg� sz�veget azonban sosem tudott �ssze�ll�tani. K�z�pf�lde kor�bbi korainak t�rt�net�t A Gy�r�k Ura f�ny�ben sokszor lehetetlennek bizonyult saj�t megel�ged�s�re �t�rnia, �gy A szilmarilok csak Tolkien hal�la ut�n, legkisebb fia, Christopher szerkeszt�s�ben jelenhetett meg. J.R.R. Tolkient feles�g�vel, Edith-tel k�z�s s�rba temett�k, az oxfordi Wolvercote temet� katolikus r�szleg�ben. S�rk�veiken Edith neve mellett a 'L�thien', az �r� neve mellett pedig a 'Beren' n�v �ll. A Szilmarilok mitol�gi�j�b�l sz�rmaz� nevek sokat elmondanak kett�j�k viszony�r�l, �let�kr�l, �s J.R.R. Tolkien m�v�r�l is.

Forr�s: Tolkien.hu